Cserépkályha, kandalló minőségi zalaegerszegi kályhacsempéből.

Rögtön az elején egy tévhitet szeretnénk eloszlatni, mely a cserépkályha és a kandalló körül forog. Sokak számára az ülőpadlával, búbbal, üvegajtóval rendelkező tüzelőberendezés minden esetben kandalló, a cserépkályha pedig egy hasáb alakú, kis tüzelőajtóval megépített fűtőberendezés.
Valójában a laikus számára a külső megjelenés alapján meglehetősen nehéz eldönteni, hogy cserépkályha vagy kandalló amivel szemben áll, kivéve természetesen a kővel, márvánnyal, gránittal vagy egyéb anyagokkal körbeburkolt kandalló betétet.
A cserépkályha fűtőfelülete mindig kályhacsempéből készül. Nagyon fontos jellemzője, hogy általában egyedileg megépített ( samott téglából, vagy samott és egyéb tűzálló anyagok kombinációjával) tűztérrel, és a cserépkályha típusának, külső megjelenésének függvényében szintén egyedileg kialakított, jellemzően több méter hosszú belső füstjárattal rendelkezik.

A Főmenü Cserépkályha galéria linkjére kattintva a kályhacsempéinkből épített kályha képeket tekintheti meg.
Cserépkályha ötletek galériánkban több, már megvalósult látványtervet is talál, elősegítendő hogy az otthonába építendő kályha "egy örök darab" legyen.

A cserépkályha falazatának szerkezetét a kályhacsempe és az azt követő bélés adja, melyet jellemzően agyag, telőcserép, speciális samott idomok, kisméretű tömör tégla alkalmazásával cserépkályhás szakember alakít ki. Jellemző  falvastagsága 6-12 cm. Belső szerkezetét samott tégla és takarólapok, speciális samott idomok, kisméretű tömör tégla, tetőcserép és agyag felhasználásával alakítja ki a kályhásmester. Az utóbbi időben kaphatóak már speciálisan a cserépkályha építéshez kifejlesztett előre gyártott tűzterek, samott vagy tűzálló beton füstjárati idomok, kályhás habarcsok, hőálló és tűzálló ragasztók, melyekkel a "hagyományos" cserépkályha építéshez szükséges anyagok részben, vagy egészében kiválthatók, de rendkívül magas áruk miatt ezek használatának tömeges elterjedése hazánkban egyhamar nem várható. Jellemzően ezeket az anyagokat tőlünk nyugatra az un. "duplaköpenyes - légréses" kályha építésénél alkalmazzák.
A megépített cserépkályha a kialakított belső szerkezetének és a beépített anyagok mennyiségének függvényében lehet "könnyű", "félnehéz" és "nehéz".
Ennek döntő szerepe van abban, hogy az adott kályha milyen hosszú ideig tudja "tárolni a meleget". Ez a szerkezet kialakításától függően 8-12-18-24 óra, vagy akár még hosszabb idő is lehet.
A fentiekből egyértelműen következik, hogy egy megépített cserépkályha tömege 1-1,5 tonna esetenlént akár ennél nagyobb, ezért még annak megépítése előtt a tervezés fázisában az aljzat teherbíró képességét is vizsgálni kell.
A cserépkályha lehet szabadon álló, falközti, vagy falnak épített. A falnak építés az utóbbi időkben kialakult nem túl szerencsés gyakorlat, általában a kályhacsempével való spórolás és a kályha mögötti takaríthatóság miatt kérik a megrendelők. Figyelembe veendő azonban, hogy egy falnak épített cserépkályha fűtőteljesítménye negyedével-harmadával, esetenként még nagyobb arányban is csökken a szabadon állóéval szemben. A falnak épített kályha fal felőli részét legalább annyira le kell hőszigetelni, hogy az épület szerkezeti elemei 50-55 fok fölé ne melegedhessenek fel, mert különben az épület szerkezeti elemeiben maradandó károk is keletkezhetnek. Külső határoló falhoz a kialakuló hőhíd miatt a falnak építés nem ajánlott.
Könnyűszerkezetes épületben a cserépkályha falnak építése tűz és életveszélyes, ezért szigorúan tilos! Ha mégis ragaszkodnak a falnak épített cserépkályhához, akkor azt lehetőleg hátsó kiszellőztetett légréssel készíttessék el.
Cserépkályhát ha leherséges közvetlenül a kémény mellé, vagy attól maximum 60-65 cm-es távolságra építsük, mert akkor még a gyártó által gyártott füstcsővel a kéménybe biztonságosan beköthető. A klasszikus, a régebbi épületekre jellemző falazott 14 x 14 cm-es kéménykeresztmetszet már megfelelő. Természetesen az új, korszerű könnyűszerkezetes vagy előre gyártott kéményrendszerek is mind megfelelőek, de ajánlott a nagyobb 180-200 mm átmérőjű kémény a későbbi problémamentes üzemeltetés miatt. A kéménynek a tető gerinc fölé kell érnie min.80 cm-rel. Egy kéményre csak egy tüzelőberendezés köthető.A már meglévő kéményét még az építés előtt feltétlenül ellenőriztesse kéményes szakemberrel. A kéménytisztító ajtó hozzáférhetőségét a cserépkályha megépítése után is biztosítani kell.
A kémény keresztmetszete és magassága döntően meghatározza a beépíthető kályha ajtó nagyságát. Általánosságban elmondható, hogy kályha ajtó u.n. 2 x 2 csempésnél nagyobb lehetőleg ne legyen, hogy üzemelő cserépkályha esetén az ajtó kinyitásakor a "visszafüstölést" elkerüljük. Az ekkora méretű ajtók üvegén keresztül már élvezhető a lángok játéka, ami kályhánkat különösen hangulatossá varázsolja. Ha a cserépkályha csak fatüzelésre készült, és az ajtón,vagy a kályha belső szerkezetében van megfelelő keresztmetszetű égési levegő bevezető nyílás, nem feltétlenül kell hamuajtót és rostélyt beépíteni. Vegyes tüzelés (fa +szén) esetén a hamuajtó és a rostély beépítése kötelező.
Régebben elterjedt gyakorlat volt a gáztüzelésű cserépkályha építése, melyet a vezetékes gázszolgáltatás elterjedése és a kényelmi szempontok is indokoltak. Ritkán, de még a mai időkben is jelentkezik egy-egy igény ilyen kályha építésére, valamint a már meglévő gázégős cserépkályha átépítésére. Fontos tudni, hogy az ilyen tüzelőberendezés átépítését csak olyan kályhás szakember végezheti, aki az erre a kályha típusra megszerzett vizsgával is rendelkezik. A gáztüzelésű cserépkályha építése vagy átépítése előtt az illetékes szakhatóságok szakvéleményét és engedélyét feltétlenül be kell szerezni!
A cserépkályha szakaszos üzemű tüzelőberendezés. A kialakított tűztér és a cserépkályha nagyságának, szerkezetének függvényében 8-12-15 kg száraz tűzifával kell megrakni, majd annak parázsig történő elégetése után (famennyiségtől, a kályha járatrendszerétől, a kéményhuzattól stb... függően ez 1,5-3 óra) le kell zárni. Ezt általában naponta egy, szükség esetén két alkalommal kell megismételni. A tüzelés során a cserépkályha nagy tömegű belső szerkezete átforrósodik, és mint egy "hőakkumulátor" tárolja a meleget, melyet a kályhacsempe burkolaton keresztül folyamatosan ad le környezetének. Ez a kályha szerkezetétől függően 12-18 de akár 24 óra is lehet, ez idő alatt folyamatosan temperálja környezetét.
A jól megépített cserépkályha az egyik leggazdaságosabban működtethető tüzelőberendezés, hatásfoka szakszerű üzemeltetésnél 72-85%. Használatánál rendkívül fontos szempont, hogy a már egyszer felfűtött cserépkályha lehetőleg soha sem hűljön ki teljeseni. Ezért szükséges a napi egyszeri begyújtás és felfűtés. Egyedüli hátránya, a viszonylag nagy "hőtehetetlenség", azaz, a már a visszahűlt cserépkályhába másnap történő ismételt begyújtás után annak újbóli melegedését nem azonnal, hanem mintegy 1-1,5 óra elteltével kezdjük érezni. Ne feledjük, hogy a "nagy meleget" a cserépkályha annak lezárása után adja.
Használatánál, tisztításánál mindig vegye figyelembe az építő kályhásmester útmutatásait. A túlfűtés tilos. Szakszerű használat esetén a cserépkályha évente tisztítandó, 15-20 év után (a belső anyagok elhasználódása miatt) át kell rakatni.

A végére egy jó tanács: A cserépkályha nem kazán!!! Az évszázadok alatt kialakult és kitűnően működő füstjárat rendszerek a belső szerkezet éa s működés harmóniáját lehetőleg ne borítsuk fel különféle víztartályok - vízpatkók beépítésével, lehetőleg ne akarjuk a központi fűtés radiátorait is a cserépkályha melegével üzemeltetni. Ez az esetek nagy százalékában a füstgáz túlhűtéséhez vezet, ami a kályha járatrendszerében és a kéményben kátrányosodást és dugulást okoz, végső esetben a cserépkályha tönkremeneteléhez vezet. Ha mégis ragaszkodunk a kályha tűzterébe épített hőcserélős központi fűtéses rendszer kiépítéséhez, azt csak nagyon gyakorlott, az ilyen berendezések építésében jártas és több referenciával rendelkező kályhás szakemberrel építtessük meg. Központi fűtéses rendszerek kialakításához mi a széles választékban kapható un."vízteres" kandalló betétek beépítését javasoljuk. Ezek a berendezések a rendelkezésre álló tervezési segédletekkel együtt jól illeszthetők az épület fűtési rendszerébe. Az ilyen rendszerek tervezésekor és kivitelezésekor mindig vegye igénybe tapasztalt épületgépész szakember segítségét is.